Végre ténylegesen elindulunk a fenntartható divat felé?

By Fashion Revolution Hungary

2 weeks ago

Már jó ideje ismerjük a ‘fenntartható divat’ kifejezést, viszont a legtöbben elég felszínesen. Az Európai Bizottság végre kezébe vette az ügyet, így ezentúl a divat és ruhagyártás folyamatait nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is igyekeznek zöldebbé és átlátatóbbá tenni.

Biztosan mindenkinek ismerősen cseng, hogy ‘fenntartható divatcikk’, mégsem értjük teljesen a koncepciót. Az elsődleges probléma az, hogy az esetek nagy részében a fenntarthatóság csupán  olyan új technológiát, anyagokat vagy folyamatokat jelöl, melyek csökkentik a környezetterhelést az előállítás során. Ám az igazság az, hogy ez nem egyenlő a fenntarthatósággal.

A természetre lehet, hogy kedvezőbbek lesznek ezek az új eljárások, viszont egyes esetekben maga a vásárló tapasztalhatja a nem várt effektust, mint bőrproblémák vagy egyéb egészségügyi panaszok. Sok anyag hiába fenntarthatóbb, mégsem bomlik le biológiai úton, és az alulfizetett munkaerő szintén óriási probléma.

A jelenlegi piacon nem léteznek 100%-osan fenntartható márkák, éppen ezért ez egy óriási kihívás minden márka számára.

Hogy lehet a divat ténylegesen fenntartható?

A dizájnerek elsődleges feladata a minőség és a negatív környezeti hatás közti egyensúly megteremtése, a marketing pedig az átláthatóságért felelős: kicsit több „realitytelling”-re lenne szükség „storytelling” helyett. A divatipar az alapvető lételemek felhasználásával dolgozik, melyek több milliárd fajt, köztük minket is életben tartanak. Ezek a víz, a levegő, a föld, az energia.

Az élőlények kihasználása, kizsákmányolása és a környezetszennyezés egyenlő az öngyilkossággal. Valójában Otto von Bush professzor mondja helyesen, amikor fast fashion helyett a „Faust-fashion” kifejezést használja, Goethe művére utalva…

Eljött az idő, hogy ne csak cégek, magánszemélyek foglalkozzanak ezzel az égető problémával! Szerencsére már az amerikai és európai politikában is napirendre tűzték a fenntartható divatot, erős jelzést adva arra, hogy komoly problémával van dolgunk: március 30-án az Európai Bizottság bemutatta a Fenntartható Anyagok és Körforgásuk Stratégiát.

A 10 legfontosabb tényező az Európai Bizottság jelentése alapján

1) Ökodizájn: kötelezően követni kell az EU általi iránymutatást, mely arra utasítja a tervezőket, hogy tartósabb, javíthatóbb, újrahasznosított anyagokból és káros vegyi anyagoktól mentes ruhákat készítsenek.

2) Tilos a megsemmisítés: szörnyű belegondolni, hány tonna textil végzi a szemétben csupán azért, mert nem lett eladva… Ám ez szám is várhatóan csökkenni fog, ugyanis illegális lesz az eladatlan termékek megsemmisítése. Ha erre mégis sor kerülne, azt átláthatóan kell közölni a Bizottsággal.

3) Stop a mikroműanyagoknak: valószínűleg bennünk is megtalálhatóak jelenleg, és mint tudjuk, az egész bolygót ellepték a kis műanyagdarabkák. A tervezőket arra kérik, hogy ne a szintetikus anyagokat részesítsék előnyben, emellett az Európai Bizottság szeretné modernizálni a háztartási és ipari mosógépek szűrési folyamatát is.

4) Átláthatóság: csak semmi titok, a vásárlóknak joguk van tudni, hogy miből, hogyan, hol készült az általuk vásárolt termék.

5) Nincs többé greenwashing: miután egy felmérés során kiderült, hogy a fenntarthatóságról eddig állítottak 40-a% nem igaz, az Európai Bizottság nem fogja engedélyezni a „zöld” jelzőt, csak az olyan márkáknak, amelyek konkrét tervvel rendelkeznek, nem csak a levegőbe beszélnek (például „2030-ra klímasemlegessé válunk”). Minden zöldnek kikiáltott terméket ellenőriznek, hogy bizonyítottan fenntartható-e vagy sem. A márkák a termék tartósságáról és javítási lehetőségeiről is bővebb tájékoztatást fognak adni a vásárlók számára.

6) EPR ‒ EXTENDED PRODUCERS’ RESPONSIBILITY, azaz a gyártó további felelőssége: egy márka felelőssége többé nem ér véget az eladással! A bizottság javaslata szerint egy külön adót vezetnének be a termék utóéletének lekövetésére, lebonyolítására, mely összeg a begyűjtésre és az újrahasznosításra lenne felhasználva segítségképpen.

7) FAST FASHION? OUT OF FASHION: a fast fashion márkákat kérik számon hibás üzleti modelljük miatt, hiszen ők felelnek a fenntarthatatlan árucikkek tömkelegéért, tehát a túltermelésért és a túlfogyasztásért, így a Bizottság csökkentené az egy évben debütáló kollekciók számát.

8) Kutatás és innováció: támogatják az új technológiák és új fenntartható anyagok utáni kutatásokat, és felhívják a figyelmet arra, hogy a PET-palackok újrahasznosítása nem jelent végső megoldást, ugyanis egy újrahasznosított, de hosszú távon mégis kevésbé fenntartható anyag, poliészter jön létre.

9) Társadalmi igazságosság: mint tudjuk, a legtöbb EU-ban kapható terméket EU-n kívüli országokban gyártják, sokszor alulfizetett és/vagy kiskorú munkaerő alkalmazásával. Az Európai Bizottság az emberi jogokat mellőző cégeket nem engedné be az európai piacra, és betiltaná az ily módon előállított termékeket.

10) Vintage vagy szemét? A használtruha-kereskedelem egyre nehezebben működik, ugyanis mire egy ruha elér élete végéhez, már nehezen lehetne újra eladni a rossz minősége miatt. Ettől függetlenül még mindig rengeteg tonna ruha érkezik a nyugati országokból – Ghánába például heti 15 millió ruhadarab jut el. Rengeteg EU-n kívüli ország nem képes eltárolni a kapott termékeket, akár eladási, akár jótékonysági céllal érkeztek azok, így az Európai Bizottság csak olyan országba küldene ruhaszállítmányokat, amelyek azokat megfelelő módon fel tudják használni, és nem egy újabb szeméthegy keletkezik belőle, melyet áttranszferálunk Nyugat-Európából Keletre, vagy épp Afrikába.

A fenntarthatóság kultúrája mint szociális befektetés

Az Európai Bizottság iránymutatásai még nem emelkedtek törvényi szintre ugyan, de nagyon fontos első lépések. Talán kicsit későn került rájuk sor, viszont, ha sikerül azokat foganatosítani, már van okunk az örömre. A márkák éveken keresztül a saját felfogásuk szerint cselekedtek a fenntarthatóság jegyében – sajnos sokszor a saját kényelmüket előtérbe helyezve egyáltalán nem fenntarthatóan –, de szerencsére a Bizottság végre tettre kész.

A mi feladatunk a proaktivitás és a változásra való törekvés vagy hajlandósság, melynek alapja az empátia, nyitottság, együttműködés és a pozitivitás.

A cikk ezen a linken olvasható eredeti nyelven, szerző: Matteo Ward. Fordította: Poszlóczki Flóra