Így foglalkoztatunk mi (2. rész): Sulyokné Kruspán Rozália (BDSZ)

By Fashion Revolution

4 months ago

Sulyokné Kruspán Rozáliával, a Bánya-, Energia- és
Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)

A textil- és ruhaipari dolgozók helyzete a COVID-19 válság tükrében
Sorozatunk aktuális részében szakszervezeti oldalról közelítjük meg a textil- és
ruhaipari dolgozók helyzetét Sulyokné Kruspán Rozáliával, a Bánya-, Energia- ésIpari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) könnyűipari tagozatának alelnökével.Minden ágazati szakszervezeti tisztségviselőt alulról felmenő rendszerben választanak meg.                          

A BDSZ-nek 5 évente van tisztújító kongresszusa, ahol a választott vezetőket a tagság által delegált küldöttek jelölik ki. Így került a könnyűipari tagozat alelnöki székébe Sulyokné Kruspán Rozália is, aki a napi megoldandó feladatokkal, a helyi alapszervezetekkel való kapcsolattartással, munkavállalók jogi kérdéseinek intézésévél, szakszervezeti képzésekkel, továbbá a munkáltatókkal kötött kollektív szerződések figyelésével, javaslatok megfogalmazásával foglalkozik a szakszervezeten belül.

Együtt könnyebb

A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete (RDSZ) és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete (TDSZ) 2009 évben csatlakozott a Bánya,- Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetéhez. A Bőripari Dolgozók Szakszervezete pedig  2011-ben lépett be a már fuzionált szervezetbe.

„A négy együtt dolgozó szakma megőrizte szakmai identitását, hagyományait, de a gazdasági élet változásai, történései szinte ugyanazon érdekvédelmet követelik meg. A három könnyűipari szakma profitált a fúzióból, hiszen egyrészt a nemzetközi kapcsolatok segítik a külföldi és a magyar cégek közti vitás
kérdések megoldását, másrészt a egyesült szervezet létszáma nagyságrendekkel erősebb, akcióképesebb, nagyobb a segítségnyújtás munkajogi kérdésekben.” – magyarázta Sulyokné – „A fuzionált szervezet
pénzügyileg is erősebb és több szolgáltatást tud nyújtani, mint a kapcsolódás
előtt, a négy szakma külön-külön.”

Jog- és érdekvédelem – kiemelt figyelmet kapnak a nők és a nyugdíj előtt
állók

Hogy miképpen valósul meg a jogvédelem és érdekvédelem a szakszervezet könnyűipari tagozatán, valamint ilyen konkrét esetekben fordulhatnak a BDSZ- hez a tagok, arról az alelnök a következőképpen nyilatkozott:

„A könnyűipari tagozathoz tartozó munkahelyi alapszervezeteink munkavállalóinak 80%-a nő.
A nők speciális helyzetére ágazatunk kiemelt figyelmet fordít. Nekünk fontos agyedről, gyesről visszatérő kismamák visszailleszkedése a munkahelyekre. Ennek érdekében támogatjuk az úgynevezett kismama szalagokat, ahová a kiskorú gyerekesek rugalmas munkakezdéssel tudnak járni dolgozni. Legalább ennyire fontos a nyugdíj előtt állók munkahelyi biztonságának megtartása.”

Az alelnök elmondása szerint a jogvédelem a munkatörvénykönyv betartatásával, kollektív szerződésekkel, esélyegyenlőségi tervvel, belső szabályzatokkal, egyéb üzemi megállapodásokkal valósulhat meg.

„Az alapszervezeti tisztségviselőink jogi védettség alatt állnak, de komoly, konkrét munkajogi vitás kérdésekben ügyvédeink jogi segítséget tudnak nyújtani a hozzánk tartozó munkavállalóknak. Jogtalan elbocsájtás, indokolatlan áthelyezés, bér nem kifizetése – ilyen esetekben tudnak tagjaink hozzánk
fordulni.” – fejtette ki Sulyokné.

Hol tart ma a magyar könnyűipar?

Az alelnök megerősítette:

„A magyar könnyűipart a mindenkori kormányok magukra hagyták. A Kelet-Európából beáramló tömegáru tönkretette a magyar könnyűipart. Állami segítség híján csak a tőkeerős vállalkozások tudtak talpon
maradni, a többiek százasával bocsájtották el a munkavállalókat.”

Hozzátette, a mai könnyűiparra a mai napig jellemző a bérmunkában való foglalkoztatás, ahol többségében a munkáltató a külföldi tulajdonos, aki alacsony bérért és sokszor nem megfelelő munkakörülmények között
foglalkoztatja a magyar munkavállalókat. Magyarországnak nincsen saját márkás könnyűipari terméke, ami Sulyokné szerint nem is véletlen, hiszen ehhez komoly anyagi háttér, megfelelő szakképzés szükséges.

A COVID-19 árnyékában

A BDSZ-nél azt tapasztalták, hogy a koronavírus keményen lesújtott a könnyűipari ágazatokra, ahogy az ipar területén más ágazatokra is. A könnyűipari változások kapcsán az alelnök kiemelte, hogy voltak gyárak, melyeknek be kellett zárniuk, mások megvonták a béren kívüli juttatásokat, de a négy napos munkahétre való átállás és a létszámleépítés sem (volt) szokatlan.

„Ezen munkáltatói intézkedések mindegyike azzal járt, hogy az amúgy is zömében minimálbért kereső munkavállalóink fizetése drasztikusan csökkent, vagy munka híján teljesen bér nélkül maradtak. Ágazatunkban egy olyan könnyűipari cégről van tudomásunk, mely igénybe tudta venni a pandémiás helyzetre való tekintettel létrehozott pénzügyi alapot. Szakszervezetünk segély alapjából kismértékben tudott segítséget nyújtani munkavállalóknak, de ez nem oldja meg összességében a nehéz helyzetben került dolgozók
életkörülményeit.” – fejtette ki Sulyokné Kruspán Rozália.

A vásárosnaményi demonstráció

A BDSZ szerint „megengedhetetlen, hogy Magyarországon a munkavállalók bérét ne fizessék ki, ezt a munkáltatói magatartást elfogadhatatlannak tartják. Ezért a BDSZ demonstrációt szervezett 2020. július 13-án Vásárosnaményben” olvasható a szakszervezet weboldalán.

Az A.R.J Ruhagyár Zrt. munkavállalóit a magyarországi vezetők a tulajdonossal egyetértésben március 23-tól egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra küldték, megrendelés hiányára hivatkozva. Ez a döntés 530 embert és több száz szakszervezeti tagot érintett. Már a március hónapi béreket is csak részben fizették ki. Április hónapban sikerült maszkok gyártására megrendelést szerezniük, 270 főnek tudtak munkát biztosítani, de 250 munkavállaló ellátás nélkül maradt. A dolgozókkal szerződést módosítottak, de a munkáltató által ajánlott 70%-ra csökkentett alapbérüknek is csak a 60%-át kapták meg. Május 20-a után minden munkavállaló jövedelem nélkül maradt, illetve a júniusban esedékes fizetés is elmaradt. Az IndustriALL Globál (Ipari Szakszervezeti Világszövetség) és az IndustriAll Europe (Európai Ipari Szakszervezeti Szövetség) főtitkárai levélben szólították fel a vállalat tulajdonosát, valamint a cég képviselőit az elmaradt munkabérek és juttatások kifizetésére, a szakszervezetekkel történő tárgyalásra.

Várhatóan a felszámolási eljárás kezdeményezése vagy a társaság kényszertörlése lehet a megoldás, hogy a munkavállalók hozzájussanak elmaradt munkabérükhöz, végkielégítésükhöz a bérgarancia alap lehetőségeinek igénybevételével. A demonstráción körülbelül 400-500 ruhagyári munkavállaló és családtagja, valamint szolidaritás támogatással. Vásárosnamény polgármestere, országgyűlési, városi, szakszervezeti képviselők, támogató civil szervezetek aktivistái vettek részt.

Befejezésképpen riportalanyunk kiemelte, hogy minden egyes ágazati szakszervezet legnagyobb kihívása ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben a tagok megtartása és az új tagok szervezése. Nagyon sok energiát kell fordítani arra, hogy a munkavállalók megértsék a szakszervezet tevékenységét, illetve tisztában legyenek az érdekvédelem fontosságával.

Cikk: Zahorján Ivett

Szerkesztő: Pék Pál