Lehet-e olcsóbb a fenntartató divat? Ha igen, hogyan?

By Fashion Revolution

1 week ago

A környezetbarát ruházat iránti növekvő igény ellenére a legtöbb vásárló nem akar/nem tud többet fizetni érte. Mi az oka ennek és mi a megoldás?

Tény, hogy hacsak nem használt vagy vintage ruhát veszünk, a fenntartható divatcikkek relatíve drágák. De figyelembe véve a divatipar óriási környezeti hatását – az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mintegy 10%-áért a divatipar a felelős -, létfontosságú, hogy a környezetbarát ruházat ne maradjon csak kevesek számára elérhető luxus.

Mivel az aktuális járványhelyzet látszólag új ökotudatot teremt, a vásárlók egyre inkább fenntartható lehetőségeket keresnek a ruházkodás terén is. Egy áprilisban végzett felmérésből kiderült, hogy a fogyasztók 67%-a tartja fontosnak, hogy a kiválasztott ruhadarabok fenntartható anyagból készültek-e, de 63%-uk azt is figyelembe veszi, hogy egy márka mit tesz a fenntarthatóbb jövő érdekében. Ez mind szép és jó, de a probléma az, hogy egy jelentés szerint a vásárlók kevesebb, mint egyharmada hajlandó többet fizetni a környezetbarát termékekért. Magyarországon ez a szám még kétségbeejtőbb…

A kulcs a technológiai fejlődés gyorsabb terjedése lehet

A fenntartható divatnak azonban nem kell egy vagyonba kerülnie, ha megvan a kereslet rá. „Elterjedt felfogás, miszerint a fenntartható divat drága – ez nem feltétlenül van így” – mondja Brittany Burns, a nonprofit Fashion For Good szervezet stratégiai és vállalati fejlesztési igazgatója. „Ahogy az innovációk egyre inkább terjednek, az árak is csökkenni fognak. Ennek az elmozdulásnak meg kell végre történnie.” – nyilatkozta Burns a Vogue UK-nek.

A paradoxon pont az, hogy a fenntartható divat nem lehet luxus – különben nem fenntartható többé. Jól tudják ezt azok a márkák is, akik mondjuk pont a milleniáloknak vagy a Z generációnak gyártanak. A londoni székhelyű Ninety Percent nevű márka például nyereségének 90%-át (!!!) jótékonysági célokra fordítja. Magát a kortárs designer márkák és a fast fashion márkák közé poziciálja, pólói 35-55 font körül mozognak. A brand alapítója, Shafiq Hassan szerint kiemelkedően fontos, hogy a fiatalabb generáció is nyitott maradhasson az etikus, fenntartható márkák iránt úgy, hogy nem ad le minőségi elvárásaiból. Magyarul: muszáj alternatívákat szolgáltatni a fast fashion mellé. Igaz, hogy a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha egyáltalán nem vásárolnánk új termékeket, de valljuk be őszintén, erre a gazdaságunk és társadalmunk még nincs berendezkedve. Ennél demokratikusabb megoldásra van szükség.

A fast fashion szerepe

A H&M Conscious kollekciója, amely legalább 50%-ában fenntartható forrásból származó anyagokból készült ruhákat tartalmaz (az újrahasznosított pamut kivételével) – jelenleg 6,99 és 19,99 font közötti áron kínál pólókat. „A H&M küldetése a Conscious kollekcióval valóban az volt, hogy mindenki számára elérhető és megfizethető legyen a fenntartható divat” – mondta Giorgina Waltier, a H&M angliai fenntarthatósági menedzsere.

A H&M globális mivolta lehetővé teszi az új technológiákba való befektetést, a fenntartható gyártási folyamatok bevezetését, bővítését. A Circulose már ennek az innovációnak az egyik eredménye: egy új, hulladék pamut textíliákból készült szálról van szó, melyet először idén februárban használtak. „Nagy méretünket arra használjuk, hogy valóban a rendszerszintű változásokat segítsünk elő az egész iparágban. Új innovációkba fektetünk, hogy fenntarthatóbb anyagokat hozzunk létre, amikből megfizethető ruházat készül” – tette hozzá a menedzser. Tényleg így működik ez? Vagy megint légüres frázisokról van szó?

A fast fashion láncot egyes kampányai miatt többször vádolták már greenwashinggal. Egyesek szerint a H&M teljes üzleti modellje – melyben nagy mennyiségű ruházatot értékesítenek alacsony árakon – a fenntarthatóság totális ellentéte. A H&M ugyanakkor azt állítja, hogy teljes mértékben elkötelezett a fentiek mellett, de a technológiai újítások, az új anyagokkal való kísérletezés nyilvánvalóan nem holnapra és nem is a jövő évre fog eredményekkel kecsegtetni. Tehát ha így, ha úgy, hosszú út áll még előttük.

A másik óriási probléma pedig az ellátási láncban dolgozók tisztességes munkakörülményei, bérei. A pandémia kezdetén Bangladesben töröltek egy 3,18 milliárd dolláros megrendelést (a H&M vállalta, hogy teljes mértékben kifizeti az elmaradt béreket). A Clean Clothes Campaign szerint azonban a márkák mintegy 93%-a tagadja meg a kifizetést a beszállítóinak. A H&M ugyan felvázolta a méltányos megélhetés előfeltételeinek megteremtését célzó stratégiáját, ennél azonban konkrétabb elköteleződésre volna szükség annak érdekében, hogy minden munkavállaló megkaphassa a neki járó béreket – a pandémia után is.

Buy better & buy less

Jelenleg az alacsony árakhoz szokott fogyasztóknak többet kell fizetniük azért, hogy a választott ruhadarabokat a lehető legtartósabban és etikusabban állítsák elő. „Ha 3 eurót fizetsz egy ingért, gondolkodj el azon, mennyi munkával, áldozattal járhatott annak az ingnek az elkészítése, és vajon arányosan mekkora összeget kaphatott érte az, aki készítette!” – figyelmeztet Burns. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy ingnek 900 euróba kell kerülnie, de bizonyára létezik a kettő közt egy vállalhatóbb és etikusabb ár.

A „buy better & buy less” mantra mindenképp megszívlelendő, ha figyelembe vesszük a fenntartható divat aktuális árait, megfizethetőségét. Ha olyan ruhadarabba fektetsz, melyet évekig viselhetsz, ahelyett, hogy néhányszor vennéd fel, majd eldobnád, a ruha valódi költsége voltaképpen automatikusan alacsonyabb lesz… „A fogyasztási szokásokban is változásnak kell történnie” – teszi hozzá a Fashion For Goods szakembere. „Kevesebbet vásárolj, de vásárolj olyan dolgokat, amelyeket hosszabb ideig tudsz viselni, használni!”

A fogyasztói kereslet (lesz) az, ami mindenki számára megfizethetővé teszi a fenntartható divatot, vagyis fontos támogatni az erős, ökohiteles márkákat, és további kérdéseket kell feltenni azoknak, akik jelenleg nem tesznek eleget a fenntarthatósági szempontoknak. Ez oda vezethet, hogy a márkák többet fektetnek majd be a fenntartható anyagokba és technológiákba, illetve többet edukálják a fogyasztókat – így az árak előbb vagy utóbb csökkenni fognak. „Ez a kereslet és kínálat; amint a kereslet megugrik, az ipar azon fog dolgozni, hogy megfeleljen az igényeknek ”- zárja gondolatait Burns. „A fogyasztói döntés hatalom!”

Szerző: Zahorján Ivett

Kép forrása: Unsplash, H&M, szöveg forrása: vogue.co.uk