Kihalófélben a formális divat?

Az otthoni munkavégzés elterjedése, valamint az esküvők és egyéb rendezvények lemondása, átszervezése bizonytalanságot teremt a formális ruházati iparban. Az alkalmi ruhák, illetve a luxuskreációk iránti kereslet csökkenésének hatása a gyapjúmalmoktól egészen a retail üzletekig érezhető.

Brunello Cucinelli olasz divattervező férfiöltönyöket készít, de elmondása szerint vásárlói hónapok óra nem viselnek öltönyt, így a vállalat nehéz helyzetbe került. A „fehérgalléros” munkát végző emberek többsége home office-ban dolgozik, így előtérbe kerültek a laza, sportos viseletek. A pandémiának köszönhetően az emberek elsődlegesen azt várják el egy ruhadarabtól, hogy az kényelmes és praktikus legyen, ez a szeizmikus magatartásváltozás pedig az öltönyök, formális viseletek ellátási láncára is jelentősen visszahat. De mi lesz így az alkalmi ruházatot gyártó, illetve azok alapanyagait előállító vállalatokkal?

Mélyponton a gyapjú előállítók

Ausztráliában, a világ legnagyobb merinó gyapjú termelőjében az árak szabadesésben vannak és évtizedes mélypontokat értek el az utóbbi hónapokban. Sok juhtenyésztő szorult helyzetbe került, és a fellendülés reményében minden rendelkezésre álló istállóban gyapjút tárolnak.

Az Egyesült Államokban és Európában több üzleti öltözékre szakosodott retail lánc, például a Men’s Wearhouse, a Brooks Brothers vagy a TM Lewin, bezárta boltjait vagy csődöt jelentett be. Az érintettek azt mondták a Reuters-nek, hogy kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez a túlélés érdekében, ezért a mezőgazdaság más ágaihoz nyúlnak, vagy újfajta hivatalos öltözékekkel kísérleteznek; ezek rugalmasabb anyagból készülnek, nem gyűrődnek és jobban ellenállnak a szennyeződéseknek.

„Az emberek kényelmesebb viseletre vágynak, és kevésbé hajlandóak hivatalos öltözékeket hordani” – állapította meg Silvio Botto Poala is, aki a Lanificio Botto Giuseppe gyapotüzlet igazgatója az olasz Biella textilközpontban. A vállalat olyan világmárkákat is az ügyfelei közt tudhat, mint az Armani, a Max Mara, a Ralph Laurent vagy a Hermés. Poala szerint a Zoom konferenciák, megbeszélések alkalmával igaz, hogy a férfiak inget, esetleg nyakkendőt viselnek, de kevesen vesznek fel egy online meeting miatt például öltönyt.

Andrew Blanch, aki a New England Wool ügyvezető igazgatója Új-Dél-Walesben, – mely farmoktól szerez be gyapotot az olasz textilgyártóknak – elmondta, hogy sok vevőnek van többletkészlete, illetve ügyfelei a megrendeléseket a kereslet hiánya miatt az Egyesült Államokban és Európa-szerte lemondták. Hozzátette: Kína, amely Olaszország mellett Ausztrália éves gyapjúexportjának nagy részét (több mint 3 milliárd dollár értékben) teszi ki, most az egyetlen esélyt jelenti, még annak ellenére is, hogy a kínai vásárlók is kevesebb gyapjút igényelnek.

Dave Young, aki a dél-walesi New Yales város közelében mintegy 4500 juhot tart birtokán elmondta, hogy nem minden farmer van abban a helyzetben, hogy kivárja a kereslet felélénkülését, illetve az árváltozást. „A nyírást követően rövid időn belül túl kell adnunk a gyapjún.” – tette hozzá. Néhány műveletet továbbá átirányított, így jelenleg bárányhús értékesítésben utazik a túlélés érdekében.

„Néhány vállalat esetében az eladások 50 vagy akár 80% -os csökkenéséről beszélünk.” – ezt már Ettore Piacenza mondta, a Fratelli Piacenza gyapjúmalom vezérigazgatója, mely egy évszázados családi vállalkozás 52 millió eurós évi hozammal.

Fellendülőben a sportruházat

Botto Poala elmondása szerint malma forgalmának több mint 50%-a gyapjúból származik, amelyet egy bizonyos kezeléssel vagy lycra hozzáadásával tesznek még rugalmasabbá. Ugyanis nagyobb valószínűséggel azokat a darabokat fogják inkább keresni az emberek, melyek ellenállóbbak, kényelmesebbek, rugalmasabbak. Az olasz Etro luxusmárka például nemrégiben piacra dobott egy úgynevezett „24 órás dzsekit”, amely mez anyagból, gyapjú és pamut keverékéből készült.

Évek óta megfigyelhető egy fokozatos elmozdulás a casual, illetve sportwear viseletek felé. 2019-ben még a Goldman Sachs is – mely testreszabott, elegáns öltözékeiről híres – enyhítette a dress code-ot alkalmazottai körében. Nem is beszélve a Szilícium-völgyi hipsterekről és a kilencvenes évek öltözködési stílusának előretöréséről, valamint az extrémsportok magasdivattal kötött házasságáról. A COVID-19 csak erősítette a kényelmes, illetve sportruházat iránti igényt a business vagy occassion wear kárára.

Az idei év második negyedévében, amikor a világ szinte teljesen bezárkózott, a Nike volt a legnépszerűbb márka a Lyst nevű globális divatkereső platform szerint, amely havonta több mint kilencmillió online vásárló viselkedését elemzi. A Lyst Index elindítása óta ez volt az első alkalom, hogy egy luxus divatmárka nem került az első helyre.

Leárazások és bizonytalan jövő

Az olcsóbb, középkategóriás márkák, köztük az Asos, a Topman, a Guess és a Hugo Boss, vezették be a legmeredekebb leárazásokat; akár 50%-os leértékeléseket is közzétettek. A Coresight Research kiskereskedelmi tanácsadó cég előrejelzése szerint az év végéig 20-25 000 amerikai üzlet zárhat be, szemben a 2019-es mintegy 9800-zal.

„Bevallom, hogy ebben az évben még nem vásároltam irodai ruházatot és a városban sétálva is nagyon kevés öltönyt viselő embert látok.” – mondta James Whitaker, a londoni Mayer Brown ügyvédi iroda partnere.

A Gap Athleta, amely sportruházatot értékesít, a legjobban teljesítő brand volt az augusztus 1-ig tartó három hónapban. Hozama 6%-kal nőtt, szemben a Banana Republic 52%-os csökkenésével. Az öltönyök és formális ruhadarabok szeptemberben Franciaországban, Olaszországban és Németországban is a legkedvezőbb árú és ezzel együtt a legkevésbé eladott termékek közé tartoznak – derül ki a StyleSage kutatásából.

A formális ruházatot előállító és értékesítő vállalkozásoknak kevés választása maradt; van, aki más típusú, stílusú ruhadarabokra áll át, van, aki teljesen profilt vált és van, aki kivár. Az pedig, hogy mit hoz a jövő, még mindig bizonytalan.

Szerző: Zahorján Ivett, forrás: weforum.org, képek: Unsplash